Szerbia az egészségügy fejlesztésére az uniós csatlakozási folyamat során a lakosság számához képest messze a legtöbb pénzt kapta a többi országhoz viszonyítva, az eredmény azonban lesújtó, állapította meg az Orvosok a korrupció ellen nem-kormányzati szervezet.
A mutatók szerint a szerbiai egészségügy továbbra is az utolsók között van Európában (a halálozási ráta 14,2 százalék), az összfogyasztást (a GDP 10,6 százaléka) és a korrupciót tekintve viszont az elsők között. Ez az állapot felveti a szerbiai egészségügy területén megvalósuló nemzetközi projektumok sikerességének felülvizsgálatát.
A gyógykezelések eredményei lesújtóak, annak ellenére, hogy Szerbia a GDP majdnem 11 százalékát különíti el az egészségvédelemre, ami a régióban a legtöbb, nyilatkozta Draško Karađinović, az Orvosok a korrupció ellen (Doktori protiv korupcije) szervezet képviselője, aki hozzátette, ugyanakkor a páciensek is a legtöbbet fizetnek a régióban a gyógykezelésükért.
Elmondása szerint Szerbiában rákban a betegség első öt évében meghal a páciensek kétharmada, miközben a régióban és Európában ennyien élik túl. “A standardizált halálozási arányszám (ezt a mutatót akkor használják, ha több populáció halálozását szeretnék egymással összehasonlítani, ilyenkor a populációk halálozási adatait egy közös, standardul választott népesség kor szerinti megoszlásával súlyozva számolják ki – a ford. megj.) Szerbiában ijesztő, 236, miközben pl. Görögországban 137, Albániában pedig 168”, mondta Karađinović.
A terciális ellátás, vagyis a szakellátás fejlesztésére irányuló projektumok sikertelenek maradtak, de hasonló sorsra jutottak a Köztársasági Egészségbiztosítási Alap kapacitásainak fejlesztését célzó projektumok is.
A felmérések szerint milliókat fektettek a függőségi betegségek gyógykezelését fejlesztő projektumokba, akárcsak az integrált egészségügyi információs rendszerbe, eredmény pedig továbbra sincs. “A 272 egészségügyi intézmény közül egyetlen egyben sem működik a komplett információs rendszer, ami a mindennapi munkához manapság elengedhetetlen”, mutat rá Karađinović, hozzátéve, sokan tanúsítvány nélküli vagy nem megfelelő szoftvereket használnak.
Az Európai Unió Szerbia 20 egészségügyi intézménye és a Torlak Intézet részére 50 millió eurót különített el, a négy klinikai központnak pedig 200 milliót, mondta Karađinović, hozzáfűzve, 2006 óta, amikor ez a pénz megérkezett, a mai napig, csak a niši Klinikai Központban kezdődtek el az építkezési munkálatok, míg a másik három csak a tervek szintjéig jutott, de ezekre már elment 11 millió euró.
Dr. Borko Josifovski arra figyelmeztetett, hogy a Torlak Intézetben és a Transzfuziológián a helyzet riasztó, hiszen ez a két intézmény stratégiai jelentőségű és a fejlesztésükre szánt több mint tíz millió euró ellenére is a hazai egészségügy gyenge pontját jelentik. A sikertelen projektumok miatt történhet meg az, hogy manapság, egyebek mellett évente mintegy 45 tonnányi vérplazma megy veszendőbe, miközben a vérkészítmények behozatalára az ország évi 25 millió eurót költ, amiből fel lehetne építeni és felszereléssel ellátni egy regionális egészségügyi központot. (healthcareanticorruption.org)