Vajdaság Ma

http://www.vajma.info/cikk/tukor/6761/Szerbia-500-millio-eurot-kapott-az-egeszsegugy-fejlesztesere--de-eredmeny-sehol.html

2016. április 4. [11:58]

Szerbia 500 millió eurót kapott az egészségügy fejlesztésére, de eredmény sehol

Szerbia 500 millió eurót kapott az egészségügy fejlesztésére, de eredmény sehol

Szerbia az egészségügy fejlesztésére az uniós csatlakozási folyamat során a lakosság számához képest messze a legtöbb pénzt kapta a többi országhoz viszonyítva, az eredmény azonban lesújtó, állapította meg az Orvosok a korrupció ellen nem-kormányzati szervezet.

A mutatók szerint a szerbiai egészségügy továbbra is az utolsók között van Európában (a halálozási ráta 14,2 százalék), az összfogyasztást (a GDP 10,6 százaléka) és a korrupciót tekintve viszont az elsők között. Ez az állapot felveti a szerbiai egészségügy területén megvalósuló nemzetközi projektumok sikerességének felülvizsgálatát.

A gyógykezelések eredményei lesújtóak, annak ellenére, hogy Szerbia a GDP majdnem 11 százalékát különíti el az egészségvédelemre, ami a régióban a legtöbb, nyilatkozta Draško Karađinović, az Orvosok a korrupció ellen (Doktori protiv korupcije) szervezet képviselője, aki hozzátette, ugyanakkor a páciensek is a legtöbbet fizetnek a régióban a gyógykezelésükért.

Elmondása szerint Szerbiában rákban a betegség első öt évében meghal a páciensek kétharmada, miközben a régióban és Európában ennyien élik túl. “A standardizált halálozási arányszám (ezt a mutatót akkor használják, ha több populáció halálozását szeretnék egymással összehasonlítani, ilyenkor a populációk halálozási adatait egy közös, standardul választott népesség kor szerinti megoszlásával súlyozva számolják ki – a ford. megj.) Szerbiában ijesztő, 236, miközben pl. Görögországban 137, Albániában pedig 168”, mondta Karađinović.

A terciális ellátás, vagyis a szakellátás fejlesztésére irányuló projektumok sikertelenek maradtak, de hasonló sorsra jutottak a Köztársasági Egészségbiztosítási Alap kapacitásainak fejlesztését célzó projektumok is.

A felmérések szerint milliókat fektettek a függőségi betegségek gyógykezelését fejlesztő projektumokba, akárcsak az integrált egészségügyi információs rendszerbe, eredmény pedig továbbra sincs. “A 272 egészségügyi intézmény közül egyetlen egyben sem működik a komplett információs rendszer, ami a mindennapi munkához manapság elengedhetetlen”, mutat rá Karađinović, hozzátéve, sokan tanúsítvány nélküli vagy nem megfelelő szoftvereket használnak.

Az Európai Unió Szerbia 20 egészségügyi intézménye és a Torlak Intézet részére 50 millió eurót különített el, a négy klinikai központnak pedig 200 milliót, mondta Karađinović, hozzáfűzve, 2006 óta, amikor ez a pénz megérkezett, a mai napig, csak a niši Klinikai Központban kezdődtek el az építkezési munkálatok, míg a másik három csak a tervek szintjéig jutott, de ezekre már elment 11 millió euró.

Dr. Borko Josifovski arra figyelmeztetett, hogy a Torlak Intézetben és a Transzfuziológián a helyzet riasztó, hiszen ez a két intézmény stratégiai jelentőségű és a fejlesztésükre szánt több mint tíz millió euró ellenére is a hazai egészségügy gyenge pontját jelentik. A sikertelen projektumok miatt történhet meg az, hogy manapság, egyebek mellett évente mintegy 45 tonnányi vérplazma megy veszendőbe, miközben a vérkészítmények behozatalára az ország évi 25 millió eurót költ, amiből fel lehetne építeni és felszereléssel ellátni egy regionális egészségügyi központot. (healthcareanticorruption.org)